Korosztályának legjobbjai között a csepeli sportlövő

A több évtizedes múltra visszatekintő Csepel Lövész Egyletnek jelenleg mintegy ötven tagja van, köztük egy korosztályos válogatott versenyző, a 17 éves Török Ferenc sportlövő. Az utóbbi időben több komoly versenyen is kimagasló eredményeket ért el. Légfegyveres edzéseit a Béke téri sportpálya lövészeti termében, a tűzfegyveres gyakorlatokat az Őrs Vezér térhez közeli Nemzeti Lőtéren végzi. Edzője Deme Zoltán, aki a csepeli sportlövők tréningjeit irányítja.

A magyar sport eredményességét mutatja, hogy sportlövészetben is a világ élvonalához tartozunk néhány kiemelkedő versenyzőnk által. A mai is élő olimpiai bajnokaink a következők: dr. Hammerl László, aki Tokióban lett aranyérmes 1964-ban; Varga Károly Moszkvában lett első 1980-ban; Igaly Diána az athéni olimpián diadalmaskodott 2004-ben. Az idei tokiói olimpiára négy versenyzőnk szerzett kvótát. A Csepelen élő Török Ferenc célja, hogy kijusson a Párizsban megrendezendő olimpiára 2024-ben.

Tavaly márciusban a horvátországi Eszéken megrendezett Európa-bajnokság junior korcsoportjában egyéni hatodik, csapatban első lett. Októberben Budapest adott otthont az ifjúsági Európa-bajnokságnak, amelyen a magyar válogatott csapat tagjaként Török Ferenc szintén aranyérmes lett a légfegyveres versenyszámban. A döntőben a szerbeket győzték le. Decemberben a szlovákiai Nyitrán rendezték meg az Olimpiai Reménységek Versenyét, amelyen Török Ferenc a kadett korosztályban első, a juniorok között pedig harmadik helyezést ért el. Idén februárban a lengyelországi Wrocławban versenyeztek a junior korosztályúak az Európa-bajnokságon, amelyen a csepeli fiatalember egyéniben hatodik, csapatban első lett. 

Így emlékszik a kezdetekre:

„Talán 4-5 éves lehetettem, amikor nagyapámmal először lőttem légpuskával. Sörös dobozokat céloztunk meg a kertben. A döntő elhatározás 11 éves koromban ért, amikor a Kölcsey Ferenc Általános Iskolában családi napot rendeztek, s ennek keretében lézeres pisztollyal lőhettünk célba. Megtetszett a sportág, és rengeteg munkát fektettem abba, hogy elmondhassam: ma már sportlövő vagyok. Hetente négyszer van edzésem. A sportlövészethez nagy türelem, precizitás, kiváló koncentráció és kellő állóképesség szükséges. Egy versenyen 1 óra 15 perc áll rendelkezésemre, hogy hatvan lövést leadjak tíz méter távolságból. Sok tapasztalat és az edzéseken begyakorolt formák kellenek ahhoz, hogy megtaláljam a legstabilabb testhelyzetet a lövés előtt, és egyidejűleg a fegyver se mozogjon a kezemben. Közben azonban a pulzusom emelkedhet, mert versenyzőként izgulok, de a nyugalmamat meg kell őrizni. A milliméter tizedrészén múlik, hogy milyen eredményt érek el a céltáblán. A lövészet nem látványos sport, de kalandos, mert nem mindig sikerül úgy egy-egy lövés, ahogy szeretném. És a szerencse is számít. Nemrég új egyéni csúcsot értem el hatvan lövésből, amely bőven elegendő ahhoz, hogy a fináléba kerüljek bármely neves világversenyen….akár az olimpián is.” A lövészet költséges sport, mert egy elfogadható légfegyver egymillió, egy tűzfegyver másfél-kétmillió forintba kerül, melyhez a további elengedhetetlen kiegészítők is nagyon drágák. A speciális, méretre szabott lövészruha ára félmillió forint. Török Ferenc a Magyar Sportlövők Szövetségétől kap fegyvert, de nincs szponzora, elkelne neki a támogatás. A fiatalember közben a Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumba jár, ahol ösztöndíjas a kiváló tanulmányi eredményei miatt. Bár addig szeretné űzni a sportlövészetet, amíg kiöregszik belőle, civil foglalkozásként a programozást választaná.